A politikai folyamatok, általában a társadalomtudományok és történettudomány egyik legnagyobb problémája, hogy nem reprodukálhatók a kutatások eredményei. A természettudományokban kiszámítható, hogy egyes feltételek milyen eredményhez fognak vezetni egy kísérlet során. Például a NASA tudósai a természettudományok törvényeinek segítségével mindig (ha csak valami vészhelyzet nem történik) biztosra meg tudják állapítani, hogy hova landol majd az űrkapszula. A politika és a nemzetközi kapcsolatok világában ilyesfajta törvények egyszerűen nem megállapíthatók. Ez nem zárja ki azt, hogy a szakértők különböző elméleteket formáljanak a politika és a nemzetközi kapcsolatok folyamatairól. Ez csak azt jelenti, hogy nem létezik egy olyan elmélet, ami olyan precizitással tudná megjósolni a folyamatokat, mint az aerodinamika vagy hidraulika például. Ebből az is következik, hogy ha valamiféle történelmi párhuzamokat fedezünk fel a múlt és a jelen között, vagy úgy gondoljuk, hogy egyfajta folytonosságot, motiváló tényezőt találtunk egy állami struktúra vagy politikus cselekedeteiben, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy biztosra meg tudjuk mondani, hogy ez milyen hatással lesz a jövőbeli viselkedésére, cselekedeteire. Pont emiatt bármiféle jóslat azzal kapcsolatban, hogy ki lesz Putyin utódja, lesz-e, beteg-e Putyin, vagy bármiféle kijelentés azzal kapcsolatban, hogy eltitkolják a hadsereg állapotát Putyintól, Putyin X-re vagy Y-ra készül nem lehet több mint sima spekuláció.
Amíg nem kapunk valós bizonyítékokat valamilyen állításra, addig mindig kellő szkepticizmussal kell kezelni minden hasonló elméletet és jóslatot. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy mennyi ember épített karriert ilyesfajta politikai „tippmixelésre”. Ha minden évben megírsz egy könyvet arról, hogy jövőre gazdasági válság jön, akkor kb. 15-20 évente lesz egy bestseller könyved, hiszen megjósoltad a válságot! Előre tudtad!
De akkor ki is lesz Oroszország új elnöke? Egyelőre egy dolgot lehet biztosra tudni, hogy Putyin utódjának biztosan lesz haja! A sziklaszilárd bizonyíték erre egy régi orosz politikai anekdota, amely szerint I. Miklós cár óta (azaz már lassan 200 éve) kopasz (vagy kopaszodó) és sűrű hajjal rendelkező uralkodók váltják egymást Oroszrszág (Orosz Birodalom, Szovjetunió) élén. A képen jobban is megfigyelhető ez az összefüggés. S mivel Medvegyev elnök után 2012 óta újra Putyin vezeti az országot, így minden bizonnyal a következő elnöknek olyannak kell lennie, aki nem kopaszodik.
Ez az folyamatosság egy 144 milliós országban nem nagyon szűkíti le a lehetséges jövőbeli elnökök körét, annyira, hogy bármiféle, hogy egyfajta kremlinológiai forradalmat csináljon. Ugyanakkor kizárja például a jelenlegi miniszterelnököt Mihail Misusztyint, aki mondjuk amúgy sem gyakran szerepel a potenciális utódok listáján.
